Pécsi tali (10/01/09)

Az otthoni fejetlenséget nem részletezném, elég belőle annyi, hogy attól féltem, lekésem a vonatot.

A Keletiben nagyon izgultam, hogy hányan lesznek, mert féltem, hogy nem találom meg Fummie-t, de aztán kiderült, hogy a találkozóhelyünkön más nem állt, így nem volt nehéz egy tetőtől-talpig feketében és egy színes sállal a nyakában álló lányt fölismerni, miután megnéztem még otthon a képeit és még az ismertetőjegyeket is előre megbeszéltük. :-)

A vonatútról később azt mondtam, hogy sokat beszélgettünk, de Fummie halkan megjegyezte, hogy „főleg ő”…

Hát igen, úgy látszik, beindult a beszélőkém. XD

Pécsett Spirit és Szandi vártak minket egy szivárványszínű esernyő alatt, így nem volt nehéz őket kiszúrni a sötét kabátok között. Először kicsit elfogódottak voltunk, hiszen először találkoztunk. Ezen Spirit és Szandi igyekeztek enyhíteni, kérdeztek mindent, ami az eszükbe jutott – persze főleg az utazásról. Közben bementünk a váróba, amit biztos egypár korcs várására találtak ki, akik valószínűleg nem használták ki farkasképességeiket a száguldáshoz, hiszen teljes két percet késtek! (Szerintük csak egyet, ezen a nap folyamán még vitatkoztunk párszor.) Freeb még előttük, időben megérkezett.

Hosszas hezitálás után úgy döntöttünk, hogy az eső – és természetesen a rengeteg pocsolya – ellenére gyalog menjünk a Tea-tárba. Útközben azért oldódtunk egy keveset annak ellenére, hogy Fummie-val mi vagyunk az egyetlenek, akik nem Pécsett lakunk, tehát a többiek már ismerték egymást.

Juca bunkósságát kezdtem megszokni, úgyhogy lassanként meg is kedveltem, sőt felbátorodtam annyira, hogy hozzá mertem szólni és ráadásul nem csupa kedvességet. :-) De persze olyan profi soha nem leszek a szemét beszólásokban, mint ő… XD

Sikeres teaválasztás után Spirit elővett egy pakli kvízkártyát, és kiderült, hogy volt olyan kérdés, amire Szandi nem tudta a választ. Jó volt, amikor győzködte Spiritet, hogy adjon neki legalább egy pontot arra, hogy szömörcés helyett ágas-bogas tüskés bozótot írt. Az is elhangzott, hogy a „szömörcés” csak beceneve annak a növénynek… De ha mindent meg akarnék magyarázni, ami vicces volt, akkor akár szó szerint leírhatnám az egész kvíz közbeni beszélgetést, és az pöppet hosszú lenne.

(Szandit leszámítva, aki 105,5 pontot gyűjtött,) Fummie nyerte a játékot, így ő választhatott először egy órarendet vagy könyvjelzőt, és Spirit felsorolt három twilightos témát, amikből ő választhatott, hogy melyiket írja meg (először).

De az idő haladt, és Vickynek el kellett mennie, így a korcsok létszáma kettőre apadt… :P

Amikor hárman (Spirit, Szandi és én) forró csokit rendeltünk, és kihozták, a farkasok, akik még csak testben (sem) felnőttek, gyerekesen könyörögtek a rangidős vámpíroknak, hadd kavarhassák el a csokijukat a tejben. Ettől úgy pár (száz) évet fiatalodtak… :D

Játszottunk egy társast, aminek a Cullen-ház berendezése volt a lényege, és közben azon filóztunk, hogy zavarja-e Esmét, ha Edward az ágya mellett zongorázik, hiszen ha Esme az ágyában van, akkor Ed valószínűleg elmenekül a közeléből… XD
Juca mindenáron meg akarta építeni "pallóból" (ami eredetileg padló volt) Edward útját, amin végigjutva a Volturi karjaiba jut, és megesett rajta és Annán a szívem, hiszen ennyi vámpírral összezárva lenni nem lehetett nekik könnyű. Így segítettem nekik pallót építeni, hiszen ígyis-úgyis elkészült volna, de megfenyegettek, hogy ha nem segítek, Carlisle-nak kell végigmennie rajta, szóval, nem nagyon volt más választásom.
Spirit közben küzdött a számokkal, (ő számolta, hogy kinek hány pontja volt,) ezért elég csöndes volt.

Végül kissé elcsendesült a társaság, mert Juca elment (az egójával és) Annával az oldalán, (bár nemtom, hogy ekkora egóval hogy fért ki az ajtón :P) és Juca szép zöld, csíkos fala ottmaradt a Tea-tárban, de lehet, hogy egyszer tényleg hazaviszi…

Így, miután vámpírbűzünkkel elűztük az összes farkast, kis idő múltán elindultunk egy rövid városnézésre.

A látnivalók:

1. Pécs főtere

    a) találkozóhely a paci farka alatt

    b) villódzó zöldes izé, amitől, ha sokáig néztük volna, epilepsziás rohamot kaptunk volna

2. Egy könyvesbolt kirakata

    a) Eclipse

    b) Twilight németül (Bis(s) zum Morgengrauen – ugye, milyen borzasztóan hangzik?)

3. Jókai tér

    a) szerintem gyűrött szalvétára hasonlító kút/szobor

    b) nyáron pucéran pancsikoló kisgyerekek elképzelt képe

3. Pályaudvar

    a) még a nap elején megbeszéltük, hogy a galambok fenyegetően közelednek felénk, bizonyára támadni készültek… :D

Miután megbeszéltük, hogy februárban találkozunk majd valahol és valamikor, Fummie-val fölszálltunk a vonatra, amin lelkes beszámolóírással, zenehallgatással és olvasással vertük el az időt.